A smink összefoglaló neve azon kozmetikai technikáknak, amelyek színezéssel, lemosható festékekkel érik el a bőr – leginkább az arc – szépítését, a bőrhibák elfedését, az arc előnyös tulajdonságainak kiemelését. A szó germán eredetű, a XV. Sz.-ban már használták, akkor a smicke a „pépes, kenőcs” jelentést hordozta, majd a smEgma – természetes tisztító- és ápolószer – és a smeicheln – hízeleg – szavak egymásra hatásából alakult ki a mai jelentéstartalom, amit a magyar nyelv is átvett; angol megfelelője a make-up is meghonosodott.
Szinonimája a camouflage francia szó (ejtsd: kamuflázs), eredeti jelentése álcázás, a sminkelés világában használatos szakkifejezésként pedig erős fedést jelent.

Sminktípusok:

Az alkalmi smink abban különbözik a hétköznapitól, hogy hangsúlyosabb, kevésbé visszafogott. A hétköznapi smink vagy a szemet, vagy a szájat hangsúlyozza, ám az alkalmi festésnél mindkettő hangsúlyt kap. Alkalomtólfüggően lehet elegáns vagy party smink, ezeknél már erősebb színek, strasszok, csillámporokat is alkalmaznak. Külön műfaj az esküvői smink, amely egyfelerősített és tartósított alkalmi smink, hiszen a fotókon, videókon is jól kell mutatnia a menyasszonynak. A könny-, izzadás-, és időjárásálló smink tartóssága alapvető követelmény, ennek érdekében több anyagot tesznek fel az arcra, másrészt sminkfixálót is használnak. Ugyanez az elv a divat- és reklámfotózás esetén, ahol a cél a minél tökéletesebb, kreatívabb, fotóképesebb smink elkészítése.